Feltöltve: 2008-06-15 19:03:20
Megtekintve: 7533
Létezés
Testem, mint a kő, idő tavába hullva,
nyomában még gyűrűzik a lét,
kis hullámredőkön futva szét,
és máris elcsitulva.
Az idő tavában rejtőző sötét
halál fonja rám gyökerét.
nyomában még gyűrűzik a lét,
kis hullámredőkön futva szét,
és máris elcsitulva.
Az idő tavában rejtőző sötét
halál fonja rám gyökerét.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-06-16 23:36:47
Gratulálok!
2008-06-15 23:05:07
jó gondolatsor. tetszett a versed :o)) üdv Laci