Feltöltve: 2008-06-15 18:54:34
Megtekintve: 5982
Regnum Marianum
Eltévedt szél simít
szép arcodon hazám,
beszökik őrbódék
kitörött ablakán.
Európa közel,
de mégis oly messze,
a sorompó nyitva,
hogy aki elvágyik
világnak eressze.
Rég eltévedt lovas
vágtat a hold alatt,
a remény ösvényén,
ami még megmaradt.
Előtte az álom,
mögötte a kétség,
és lassan elnyeli
a néma sötétség.
Lesz e még majd áldás
Mária országán?
Sarjad rügyből virág
Duna-Tisza ágán?
Segítsd Szűz Mária
népünket egységre,
magyar a magyarral
kezet fogjon végre.
szép arcodon hazám,
beszökik őrbódék
kitörött ablakán.
Európa közel,
de mégis oly messze,
a sorompó nyitva,
hogy aki elvágyik
világnak eressze.
Rég eltévedt lovas
vágtat a hold alatt,
a remény ösvényén,
ami még megmaradt.
Előtte az álom,
mögötte a kétség,
és lassan elnyeli
a néma sötétség.
Lesz e még majd áldás
Mária országán?
Sarjad rügyből virág
Duna-Tisza ágán?
Segítsd Szűz Mária
népünket egységre,
magyar a magyarral
kezet fogjon végre.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-06-16 23:40:04
De jó lenne!!!!
2008-06-16 07:39:02
Nagyon szép vers!
2008-06-15 22:44:14
Teljesen egyetértek, igaz minden szavad, szívemből beszéltél! Gyönyörű vers!
2008-06-15 21:50:10
santiago!
Mint "magunkfajta, kóbor kutya" - is, emelem kalapom előtted!
Nagyon tettszenek a verseid.
üdv.