Nem egy életet élek
néha kettőt hármat is
egyszerre
s míg az egyikben félek
másikban jókedvem kertje
virul.

Egyikben határtalanul
tomboló fájdalom dúl
és nincs kéz,
nincs kapaszkodó
csak a kiszáradt kóró,
üres gondolat néz rám,
bamba szemekkel
és nem hagy sírni,
hogy a könnyekkel
lemossam lelkemre ragadt
mocskát a világnak,
hát nézd el, hogy utánad
rohanok ilyenkor
és kezedbe kapaszkodok
remélve a hit, az erő és a
tiszta gondolatok
újra áradását !

Egyébként, jól vagyok !