Dédelgettem egy csillagot…
Itt belül, még ragyog…
Milliárdból, csak egyet akartam,
Hittem: szikrája lángragyújt lassan.
Ködfátylas éjen, vártam csillagfényem.
Ajkam dúdolása, kísérte reményem.
Arcomon pír égett…Nem a melegtől
Más tűz éget…..Szemem csillogón fénylett.
Lebegő lelkemet terítettem eléd,
Mint boldogságom hófehér szennyesét.
Holdfényben mostad, körberagyogtad,
S magaddal szépen, összecsillagoztad.
Bámultam varázsod,
Gyönyörűséges átok!
Rabodként élnék így, félve szabadságot:
Neked adnám, az egész világot.
Ha a csillagom maradnál…
Bánok milliárdot?!
.............
De csak megcsillanó álom
Csillagragyogásom
Tűzszekerek vitték lángoló parázsom
A messzeségbe, s kihűlt hamuként
Szórják majd a szélbe…