Ők, Emberek.
Nem látnak meg Téged,
Nem segítenek.
Csak szabdalnak darabokra Téged.

Darabokban csillogsz,
Egészben ragyogsz.
Mondd!
Miért nyavalyogsz?

Több vagy,
Mint egy ember,
Talán még tucatnál is többet érsz.
Mégis csak derengsz, akár köd az őszi tájon.

Ne feledd minden pillanat adhat valamit,
Csak állj nyitva,
S hidd el cseppeni fog az a nektár.

Harmóniád háborítatlanná válik,
érzéseid örökké..