A sás, a nád a tóba lép, teregeti az ég
Esőkönnyben áztatott gyűrött fellegét.
Mélység csendjét hordozza a tó,
Feltarisznyáz, koranyár illata az útravaló.
Kék folt a messze, távolról dereng,
Zöldgyapjas sörénnyel nyújtoznak a hegyek,
Fűszáltengerekben szélfésű remeg.