Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Santiago
Alkotások száma: 104
Regisztrált: 2008-05-13
Belépett: 2023-06-16
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Haikuk (1)
-Gyermekrovat (Versek) (4)
-Versek (99)
Feltöltve: 2008-05-23 05:42:10
Megtekintve: 5978
Harminchét év után
Hetednap jött érte a megváltó halál,
és híre ostorként csattant a szívemen,
kiszállt apám lelke a kórház ablakán,
ezután csak emlékeimben lesz velem.

Még csak gyerek vagyok, a fia voltam,
a főorvos rakosgatott az asztalon.
"Ne menjen be hozzá, ne lássa őt holtan,
semmit sem érzett, ha ezzel vigasztalom!"

Tudtam, magam kell az úton tovább mennem,
az életem nem lesz már olyan, mint régen,
de ha lágy szél suhan, emléke fáj bennem,
a messzeségből apám sóhajt az égen.


Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-05-27 22:38:29
Mennyire szép!
2008-05-23 20:31:05
A bánat velünk él tovább és vele a szeretet. fia vagy, fia voltál, most már egy kicsit te éled tovább az általa itthagyott életet. Gyönyörű búcsúvers ! üdv. fefo