Csak a csillagok tudhatják,
Vajon merre jársz most,
Merre visz utad nélkülem,
Merre kanyarog az ösvény nélkülem.

Budai hegyek között merre lehetsz,
Budaörsi parkban hol sétálhatsz,
Miért nem lehetek ott veled,
S miért nem foghatom kicsi kezed.

Ha mi ketten együtt lehetnénk,
Ezen a csodálatosan szép időben,
Lassan megfeledkezne a tél is magáról,
Elmenve, s átadná helyét a tavasznak.

Annak a kikeleti tavasznak,
Amely talán a szerelmet hozza el,
Ott érne minket a parkban,
Ott ragyogna ránk először a napsugár.