Fülembe harsog valami zajos mindent elnyomó gondolatmódosító,
miben olykor csodákat látok, és olykor akusztika orgazmusokat metsz át rajtam, eme sokszínű drog.

És mint jó függő hagyom harsogni, miközben lassan szétrobban részecskékre az agyam.
Majd valami simogatóan lágy lélekmelegítő, illúzióépítő ritmushalmazzal tekerem be magam, mint akár egy pokróccal. Sóvárgok, mint egy gyermek egy jobb szebb élet iránt, amit a lélekgyengeséggel átitatott akaratszegény jellemem gáttal torlaszol hosszú időintervallum óta.
Meg is érkezik, hát a belenyugvó sóhajtás..