Feltöltve: 2008-05-16 12:43:08
Megtekintve: 6085
Szörnyű napok
Pénteken elmentél és üres lett minden,
A szombat nagyon fájt, megszakadt a szívem,
Vasárnap sírtam érted, úgy fájtál bennem,
Hétfőn a tűzpokla égette a testem.
Kedden hívtam a halált, de nem jött a beste,
Szerdán utáltalak, mert nem hívtál mégse,
Csütörtökön remény szállt a szívemre, hátha
Pénteken rámszakadt az egész világ átka,
Szombatra már elfáradt, néma lett a lelkem,
Vasárnap érted imádkozni a templomba mentem,
S hétfőn, a remény hajnalától, a jöttödet lestem!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-05-25 22:10:35
Ildikó, kedves! Köszönöm!:)
2008-05-25 22:09:32
Kedves fefo! Nem vagy Te egy kicsit elfogult?:)De, az írásaid alapján mégis azt kell reméljem, hogy jó a kritikád, mert Te valóban tudsz írni! Ezt ne vedd viszontbóknak, a többiek sok-sok elismerő hozzászólása helyettem is igazolja véleményemet. Szeretettel ölel: G.
2008-05-24 07:46:12
Gyönyörűséges, igazi költői vers! Annyira jól sikerült, hogy szívesen tudnám a világirodalmi szerelmesversek polcán. Üdv. fefo
2008-05-22 21:29:53
Kedves Margaret! Köszönöm és örülök, hogy tetszik:) G.
2008-05-16 15:01:36
Nagyon jo:-)