ahogy a Nap házából
sütnek virágok
ahogy dörög az ég
úgy rónak villámok
a homokba

te oxid ha tudnád
te szélkergető
mállik minden

de minden cellulóz

lepereg róla
a tenger
a zúgása
perceink tisztasága

tapad a színtelen
kormolt fekete
az aszpikos maszat

habzó káromkodás
erekké mázolt penész
sajttá büdösödött
szubfilozófia

kékesszürke orgánum
dór utánzatú fejekből

felkenve
énekelve