Hallod a dobszót? Tőlünk szól,
Te vagy a dob, én a dobverő...
Hiába feszül fel rád a bőröd,
ha nem érint hozzád valami erő.
Egyik kezében Te vagy, a másikban én -
A Nagy Sámán mindég kész a táncra,
van, hogy üt velem kegyetlenül,
van, hogy csak bőröd felszínét kaparássza.
Bot vagyok nélküled, hiába
verem magam, nem szól a hang,
s Te üres doboz vagy nélkülem, néma,
mint húrtalan hegedű, nyelvtelen harang.
Hallod a dobszót? Én verődök hozzád,
mikor ütem keveredik a zajba.
Most figyelj, mert mozdul a Sámán,
hallod a dobszót?
Hallod...?
Hall...?
Ha...?
?