Csak megyek egyenletesen, büszkén
katonáson haladok a korlátokon,
igazán komolyan
egyenesen büszkén gerincoszlop nélkül
az utcákon lángol a szemét de
csak esőcseppek a pálmaágak helyett,
négerek énekelnek körülöttem:

"új város, új város, új poros kis város
az egész egy bazdmeg, szép ívvel kiejtve
mint az idegösszeomlás
törd el az ujjaidat
ha a legjobb zongorista akarsz lenni
törd el az ujjaidat"

porból veszek áldást és
a számlát minden este kiegyenlítem,
csak még egy feles és
többé nem parkokról szól,
vagy fájdalmas elválásokról
csak a fennmaradás anatómiájáról.






kr. u. 2008.04.29