Mit ér tavasz bimbaján az édes álom?
Mit számít a rügyekből fakadó kósza szerelem?
Kit lobbantanak lángra olcsó kis vágyak immáron?
Hiszen rád találtam álmok útján kedvesem!

Általad ígér minden éjszaka szépet,
S veled kezdődik minden áldott nappalom,
Az éjjelt együtt álmodjuk mesésnek,
Te rólam, s én mindvégig rólad álmodom.

Néha kínoznak az esti álmok,
Maró féltékenység van bennük és ármányok,
De mint modern mesék hősei helytállok,
Hiszen mégegy ilyen szőke herceget hol találok?

Bárcsak az este nem érne véget soha,
Gyönyörű álmaim melengető otthona,
Ha el is szakít tőlem az idő vas foga,
Hozzád térhessek vissza minden éjszaka!