Az öreg ráncos, görbe ujjai görcsösen fonódtak a nehéz fa konyhaajtó kilincsére. Lenyomni nem merte ugyan, de a kis ablakon át így is mindent látott. Nem merte, mert tudta, hogy ha rajtakapja az a vén satrafa, az a vén úrhatnám felesége, hát istenuccse nem áll meg a lábán. Amikor csak tudott itt sertepertélt a nagy, fűszeres illatú, cselédekkel teli nyüzsgő konyha körül. Bent a fiatal szolgálólányok nevetgéltek a tűzhelynél, hordták a vizet a fazékba, kavarták a kását, sürögtek, forogtak rövid szoknyájukban. Az öreg az ajtón túlról bámult befelé, de nem a fiatal fruskákat nézte, ők túl elevenek, zajosak voltak az ő immár megfáradt erejének. Nem, mást nézett Ő, más volt az ami felkeltette vasárnaponként lankadó figyelmét. Ilyenkor lopakodott le mindig ebéd előtt titokban, mint egy rozzant öreg macska, hogy ha csak egy percre is de megpillantsa. Istenem hogy vágyott rá, már szinte kéjesen, hogy várta a titkolt leselkedést az ajtó mögül. De ma valami megváltozott, ma jobban, erősebben érezte a kínt, már nem volt elég, csak a tapinthatatlan vágy, már érezni akarta. Tapintani, fehér mellét, gömbölyű farát, vékony formás nyakát. Nézte, ahogy a melegtől kipirult bőre csillog a beáramló napsütés fényében, érezte az illatát. Nem bírta már tovább, aszott teste megfeszült a ránehezedő kíntól. Ismerte a Tízparancsolatot és érezte, hogy most minden belső küzdelme ellenére megszegi. Tudta, hogy nem lehet az övé, hiszen ha a felesége megtudná, márpedig a cselédektől igen hamar a fülébe jutna, akkor lekapná a tíz körméről. Oly régen vágyott rá és mindig csak a másé lehet. Nem, másé sem lesz. Eszelős tekintettel csak bámult be az ablakon, és észrevette az asztalon a kést. Óvatosan szinte hangtalanul lopakodott be a főzéstől már nehézszagú konyhába, pókszerű ujjai ráfonódtak a nagy húsvágó késre. Ha az enyém nem leszel nem leszel másé sem –suttogta elfúló hangon. A cselédek későn vették észre, már kiáltani sem volt idejük, a kés lecsapott. Mindenki elhűlve nézte ahogy az öreg rávetette magát, markolta húsát, tépte bőrét. Ekkor lépett be a felesége.
-Te szerencsétlen- rikácsolta rémisztő hangján. Most hogyan szolgáljuk fel a pulykasültet a vendégeknek?!