Meddig bírja a szolidaritás?

A felelősség felhígulásának társadalmi következményei... - drágább élet!

Mindenütt mindenre vannak határok. Egy alapvetően elfogadott norma részemről a következő: Csak annyi felelősséget vállalok, amennyit képes vagyok elviselni. Hát ez nem mindég sikerül.
Ez a szabály az, amely általánosan meghatározza az általam meghatározott határokat. Elismerem azonban, hogy néha higítom is itt a felelősségemet különböző okokból. De erre most nem térek ki.

A társadalom, amelyben élek úgy van berendezkedve – ez nagyon fontos a számomra -, hogy ha én már nem bírom(-ám) felelősséggel ott azt átveszi tőlem, aminek persze nagyon örülök. Minden fejlettebb társadalomban ez így van. Így példaul a biztosítás területén. Ez egy nagyon fontos közérdekű létesítmény.

Ha vettem egy új kocsit – amit persze nem vettem – de mondjuk, hogy mégis megtettem, persze hogy bebiztosítom. Valahol a határon kívül, a biztosítóm veszi át a felelősséget/költségeket – ha történne valami -, vagyis annak döntő részét, és ezt neked is köszönhetem, mert te szolidárisan befizetted a biztosítás díját. Eddig minden rendbe is volna, addig amig én betartom a szabályokat stb. A szolidarítás eszméje képez így számunkra egy bizonyos olcsó biztonságot.

A határokat azonban önkényesen/tudatosan, vagy felelőtlenül tágítani is lehet. S ha így a felelősség tudata fellazul, és tömegesen fellép akkor egy általános felelősségfelhigulásról/felelősséginflációról lehet beszélni. A biztosítást ugyanis ki lehet játszani mindenféle trükökkel. De mondjuk ha nem is vagyok ittas, csak nem jól aludtam és bevettem egy tablettát, már talán akkor is veszélyes lehetek a közlekedő társaimra. Ha sokan vagyunk akik iszunk, és vagy nem pihenünk eleget akkor azzal felelősségünket higítjuk fel és veszélyessé válhatunk a forgalomban, és ezáltal drágább lesz a mindenki biztositása. Drágább lesz az élet.

A szolidaritás ilyenkor lassan megszünik és bevezetik az egyénre szabott biztosítási díjat.

pl < 22 év aluliak
kezdők
gyakori törvénysértők
specialis betegek
… meg mit tudom én

nagyobb biztosítási összeget fizetnek majd.

Hasonló folyamatok történhetnek a társadalom más szektoraiban – drágább lesz végül a életünk. A tendenciák mutatják, hogy a felelősségfelhígulás növekedése miatt a szolidarítás nem lehet végnélküli.

Ha cigarettázom akkor nagyobb felelősséget kell, hogy vállajak az egézségemért, vagy pedig meg kell fizetni az egézségügynek azért, hogy vegye át a felelősséget. Ezért fizetek pl. cigarettaadót. Nem várhatom ugyanis el azt hogy a végletekig mások fizessék az én költségeimet, vagy...? Előbb utóbb úgyis megunják.

A jövőben tehát ezzel számolmi kell. Vannak akik... , hogy ha nem lesz elég szolidaritás akkor a szeretetnek kell itt feloldani a határokat. Neked mi a véleményed? Meddig lehet préselni a szeretetet, hogy a butaságainkért is felelősséget vállaljon?

netkobzos