....Összeszorított lábakkal feküdt az ágyban. Szíve hevesebben vert, mint máskor. Az ablakon beszökő napsugár, játékosan fickándozott takaróján. Megölelte kispárnáját, és mélyet szippantott a friss levegőből. Bizseregni kezdett a teste…Kezét időnként a lába közé tette, hogy csillapítsa háborgó öle éhségét... de ez, csak olaj volt a tűzre! Vágyott a simogatásra, ölelésre, egy erős férfikéz gyengéd, erőszakosságára. Csak forgolódott az ágyban, és gondolatban már egy forró tenyér pihent a mellén... bimbói keményen követelték a mozdulatot, az érintést..... Lerúgta magáról a takarót, enyhén széttárta lábait, és engedett a gyönyörnek... Tudata áttörte a kéj kapuját és a fellegekbe emelte őt...
-Csodálatos ez a reggel – állapította meg mosolyogva. Kéjes lassúsággal nyújtózott az
ágyban, és a hasára fordult. A legszívesebben egész nap így heverészett volna. Adott magának még két csodálatos percet s gondolatcsapongásait próbálta követni. De semmi másra nem tudott koncentrálni, csak arra a lebegésre, amit ébredése óta érzett. Hirtelen mozdulattal végiggördült a franciaágyon és legurult a földre. Hunyorogva bámult
az ablakra, a fény szinte elvakította. Kintről hangos madárcsivitelés hallatszott, és orrcimpái a levegőbe szagoltak. Minden ízében érezte a tavaszt. Jókedvűen felpattant az ágy mellől és még egy macskanyújtózást mutatott az ablakon kandikáló napsugárnak. Érezte, ahogy végigcsiklandozza testét a meleg. Nem ismert dallamot dúdolva sietett a fürdőszobába, és a tükör előtt megjegyezte:
-Remekül nézel ki drágám! Majd kacsintott egyet a tükörképének és arcára jéghideg
vizet paskolt. A mellbimbói hevesen tiltakoztak a jeges cseppek érintésére, s felháborodva meredtek előre. Kénytelen volt egy puha frottírba takarni testét megnyugtatásukra.

Rutinos mozdulatokkal kente fel a nappali krémet arcára, szinte feléledt a bőre tőle. Enyhén bepúderezte orrát, és leheletnyi zöldet vitt fel szemhéjára. Egy mozdulat gyöngyház rúzs a száján és máris egy ragyogó mosolyt tükröztek vonásai. Rövid de határozott hajdörzsölés következett, és kívánatos szénaboglyát varázsolt fejére máris, lazán elrendezve. Elmélyülten keresgélte fehérneműit a fiókban, miközben azon gondolkodott, milyen ruha is illenék a mai nap hangulatához, amit az ébredése pillanata már meghatározott. Sportosan szexi nadrágot húzott, és a kelleténél egy hajszállal mélyebben dekoltált toppot vett fel hozzá. Vékony bőrcipővel a lábán, a konyhába ment kávét főzni. Gyorsan elkészült a gőzölgő, friss fekete. A nappali üvegfalánál ült le csészéjével, a virágok között. Olyan meghitt, olyan csendes volt magánya, hogy még a madárdal is elhallgatott. Élvezettel itta ki kávéját és megkoronázva az élvezeteket, egy nagykanál tejszínhabot nyelt le.

-Igen! Ez egy tökéletes nap lesz! – gondolta és derűsen elmosta poharát. Felkapta
laptop táskáját majd a garázsba indult. Ha már úgyis ki kell állnia a kocsival, rögtön bele is teszi a csomagtartóba, biztos, ami biztos.
Még visszalépett a házba kabátjáért, és az előszobatükörben egy utolsó pillantást vetett magára. Körbejáratta szemét a nappalin, rámosolygott a hálószoba titkot rejtő ajtajára s magába zárta ennek a csodás reggelnek minden pillanatát. Sugárzó arccal ült a volán mögé. Ahogy kifordult az útra, a szembejövő postás megállt biciklijével, és utána fordult. Talán megérezte, azt a gyönyörűséges percet rajta....ébredéskor.