Feltöltve: 2008-03-08 22:46:05
Megtekintve: 6073
Gondolatok (Egerészölyv Gazdák c. novellájára)
Vannak életek, egyszerűek,
szerények, de fényes lélek
világítja végig útjaikat
úgy amiként éltek,
de helyükön mégis
hatalmas űr marad
mint az elnémult harang szava,
- ami tovább zeng-zúg tova -
völgyek ölébe,
hegyek fölébe,
pusztákon vándorló
szelek szívébe simulva
s nem tud elhallgatni
talán soha.
- kár, hogy az emberek már
nem úgy szeretnek,
mint régen,
legtöbbjük szívében
nem zengnek
távoli dallamok -
De vannak csodálatos lelkek
akik megéreznek
időtlen idők óta
zengő harangszókat,
múltból érkezőket,
amik a jövőnek szólnak,
és megírják e hangokat,
Ők az írók, a lélekfürkészek
Ők írják az ember-meséket
szerények, de fényes lélek
világítja végig útjaikat
úgy amiként éltek,
de helyükön mégis
hatalmas űr marad
mint az elnémult harang szava,
- ami tovább zeng-zúg tova -
völgyek ölébe,
hegyek fölébe,
pusztákon vándorló
szelek szívébe simulva
s nem tud elhallgatni
talán soha.
- kár, hogy az emberek már
nem úgy szeretnek,
mint régen,
legtöbbjük szívében
nem zengnek
távoli dallamok -
De vannak csodálatos lelkek
akik megéreznek
időtlen idők óta
zengő harangszókat,
múltból érkezőket,
amik a jövőnek szólnak,
és megírják e hangokat,
Ők az írók, a lélekfürkészek
Ők írják az ember-meséket
A kép : Szónyi István Beszélgetők c. festménye
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-03-09 17:14:39
Kedves fefo!
Már akkor is megérintett a versed,amikor hozzászólásként olvastam, csakúgy, mint egerészölyv írása. Jó, hogy feltetted külön is!
Szeretettel: Aysa