Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Peth
Alkotások száma: 53
Regisztrált: 2007-08-20
Belépett: 2009-01-26
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (4)
-Egyéb prózai alkotások (1)
-Gyermekrovat (Versek) (4)
-Versek (29)
Film / Zene
-Zenekritikák (1)
Feltöltve: 2008-02-26 20:58:20
Megtekintve: 6126
A szél beszél
Magamban állok a kopasz fák alatt
Köröttem nőnek a láthatatlan falak
A kérdésem választ nem ígér
Csak a szél beszél

A múlt a jelen mostohája
Fiát keresi, mindhiába
A Ma zokogva tanácsot kér
De csak a szél beszél

Eltékozolt percek, sok véletlen pillanat
Bár a szekér megállt, az idő tovább szalad
A jövő talán semmit ér
Csak a szél beszél

Meg kéne fordulni, hátha most még lehet
Megint csak bízni …. De én már nem merek
Kérdezném Tőletek, hogy miért?
De csak a szél beszélt…
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-02-27 15:37:45
Tetszik nekem. Nagyon el tudnám képzelni dalszövegnek.
2008-02-27 12:11:56
Köszönöm Aysa!
Ez egy régi versem, de véleményem szerint mindíg aktuális, mert egy érzésről szól, ami bármikor meglátogathat.
2008-02-27 10:36:33

Ha megtalálod magad,
meglesz az út is,
mert az is te vagy!

(Ez jutott eszembe, a versed és Vikica hozzászólását olvasva)

Persze semmibe se kerül efféléket mondani, ennél talán a szél beszéde is tartalmasabb. S lehet, hogy csak az a baj, hogy nincs az értéséhez fülünk!
Aysa
2008-02-27 07:27:43
Köszönöm Vikica!
Ez a vers pont erről szól. A kilátástalan, magányos napi életről, a jövő reménye nélkül.
2008-02-26 22:57:46
A jövő annyit ér, amennyire értékeled. Ha a múltba tekintessz, és nem mersz bízni akkor, elsősorban a magadba vetett hiteddel lehet baj. Nehéz küzdelem, és (szerintem) nincs rá mások által javasolható megoldás. Keress célokat magadban, és tegyél értük, onnnan talán menni fog... Vikica