Feltöltve: 2008-02-20 15:22:32
Megtekintve: 6120
Cigány holokauszt /1. Örökké fecskékre várva
A nyilas hatalomátvétel után megkezdődött a cigányság szervezett összegyűjtése......
A roma deportáltakat először a komáromi Csillag erődbe vitték, majd innen szállították a munkaképes férfiakat és a nem-kisgyermekes nőket Németországba.....
A komáromi erődben sorra haltak meg az emberek: "Reggelente lovaskocsival szedte össze egy ember a hullákat. Mint egy gazdaságban, mikor döglenek a disznók: földobálják a kocsira, aztán bele a dögkútba. Ástak egy nagy gödröt, oda dobták, aztán mésszel leöntötték őket"- mesélte Kolompár Friderika.
riport szerző: Tóth Andrea
Lehet, hogy úton voltak
már a parti fecskék,
a rajkók azért lesték
az alvég alatti löszfalat,
mert ha suhanó szárnyakat látnak,
ők is szabadabbá válnak.
S akkor tojással telnek meg
a galambfészkek,
és a tócsákban még
eltévedt békát is találnak.
Anyáik is mentek már jósolni
szerelmet, gazdagságot, jó időt
talán hoznak kevés pénzt, kenyérkét
fazék mellé, amiben a varjú főtt.
De csendőrök jöttek.
Messzi erődbe terelték őket,
ahol rabként bezárva,
étel helyett pofa be tenyeres
került a jajgató szájra.
Pusztultak éhségtől, veréstől
golyók záporától,
ott, porladnak mésszel leöntve,
kunyhójuktól, rokonoktól távol.
De hóolvadásos éjszakákon
felbugyog a cigánynép könnye,
hangjuk mint hegedű jajgatása
beleolvad fűbe, fába, földbe.
Esti széllel, hajnalvirradással,
együtt zokog nyögő bokrokkal
és a roppanó száraz faággal.
Ha jól figyelsz, néha meghallod,
hol kóborol a halott cigányok sóhajtása
örökké tavaszra, örökké fecskékre várva.
A roma deportáltakat először a komáromi Csillag erődbe vitték, majd innen szállították a munkaképes férfiakat és a nem-kisgyermekes nőket Németországba.....
A komáromi erődben sorra haltak meg az emberek: "Reggelente lovaskocsival szedte össze egy ember a hullákat. Mint egy gazdaságban, mikor döglenek a disznók: földobálják a kocsira, aztán bele a dögkútba. Ástak egy nagy gödröt, oda dobták, aztán mésszel leöntötték őket"- mesélte Kolompár Friderika.
riport szerző: Tóth Andrea
Lehet, hogy úton voltak
már a parti fecskék,
a rajkók azért lesték
az alvég alatti löszfalat,
mert ha suhanó szárnyakat látnak,
ők is szabadabbá válnak.
S akkor tojással telnek meg
a galambfészkek,
és a tócsákban még
eltévedt békát is találnak.
Anyáik is mentek már jósolni
szerelmet, gazdagságot, jó időt
talán hoznak kevés pénzt, kenyérkét
fazék mellé, amiben a varjú főtt.
De csendőrök jöttek.
Messzi erődbe terelték őket,
ahol rabként bezárva,
étel helyett pofa be tenyeres
került a jajgató szájra.
Pusztultak éhségtől, veréstől
golyók záporától,
ott, porladnak mésszel leöntve,
kunyhójuktól, rokonoktól távol.
De hóolvadásos éjszakákon
felbugyog a cigánynép könnye,
hangjuk mint hegedű jajgatása
beleolvad fűbe, fába, földbe.
Esti széllel, hajnalvirradással,
együtt zokog nyögő bokrokkal
és a roppanó száraz faággal.
Ha jól figyelsz, néha meghallod,
hol kóborol a halott cigányok sóhajtása
örökké tavaszra, örökké fecskékre várva.
cigányasszony gyermekével.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-07-02 16:06:19
Kedves Fefo! Nagyon megrendítő írásod ! Jó, hogy verseiddel felhívod figyelmünket , hogy többé ne történjenek ilyen kegyetlenségek!
Milyen jó is lenne örökre BÉKESSÉGBEN ÉLNI!
2008-02-21 12:29:29
Kedves fefo!
Nem nagyon jutottam szóhoz, amikor először olvastam ezen műveid...
Elszomorít a kegyetlenség ilyen foka.
Megrázó élményt nyújtanak ezek az írásaid.
Üdv.: Chilli
2008-02-20 18:35:41
Kedves fefo!
Láttam, hogy felkerültek a ciklus újabb darabjai, és egy ideig gyűjtöttem az erőt, hogy alámerüljek a szenvedéstől, rettegéstől némán esengő tekintetekbe, ahogyan megírtad őket. Kivételes a lelkierő és a stílusérzék is, ahogy a témához nyúlsz. Nem hagyod, hogy ne ragadjon meg bennünk a gondolat, melynek bogáncsa jó, hogy belénk kapaszkodik, hogy érezzük nem szabad kirekesztésből, felsőbbrendű önhittségből ölni, s nem szabad fejet fordítva tovább lépni sem! Írsz, olvasunk. Valamiféle őrző szerep, amit képviselsz "őrzők vigyázzatok a strázsán".
Üdv:Aysa