Azért hiába van mind a szó,
Mert nem az életből való,
Ámítás és mese szülte dicsekvésből fakadó,
Nehéz gonddal összerakott szemétrevaló.

De te büszke vagy a törvényedre,
Paragrafus embere,
S betartatnád tízszeresen,
Ahogy az Isten rendelte.

De nézz magadba, hova jutsz.
Gonosz szemeiddel
Azt lesed, hogy kitől mennyit,
Milyen csellel lopj el.

Hazug képed álszent festmény,
Szádban mézes kátrány,
Szánalmas és tűzrevaló
Cirkuszi mutatvány.

Ha legalább a szégyen ölne,
S némán cselekednél,
S nem az Atyaúristennek
Nevében beszélnél.

2007 Július 16.