Hitvesi Háladal

Ha eddig volt, miről azt gondoltam,
Teljességgel kimondhatatlan,
Szavak nélküli csudadolog...
Ha eddig volt, mire nem kellett szó,
Miként nem is található
Megfejtetlen rejtvényeken...

Most mit mondhatnék?
Boldog vagyok!
Férjem árnya menedékként
Világít be éjszakámba!

Pedig beteg!
Fáradt szegény.
Remegés fut lázas testén.
Mégis, szívem határtalan,
Áldott biztonságban van.

Mert Tőled kaptam!
Hogy köszönjem?
Oly gyönyörűn megformáltad!
Drága szívét fölnevelted,
Ápoltad és megpróbáltad!
Tűzbe-vízbe beengedted,
Kínok között kicsinnyé lett,
S amikorra jött az óra,
Íme, felém terelted.

S most itt van Ő,
És velem alszik,
Velem ébred reggelen.
Szuszogása édes dallam,
Kedves szellő fülemben.
Mérhetetlen kincset adtál.
Megköszönöm most Neked.
És háladalba foglalom
A kedves, drága Férjemet!

2006 Június 11.