Sínekbe zárt halál

Alacsonyan szálltok, madárkáim,
Ruhátok fújja az őszi szél.
Arcotokba sepri szemetünket,
Arcotokba sepri az őszi szél.

Cigarettacsikk és konzervdoboz,
Esővíz mosta bűzös tócsa.
Apróka lábatok mocsárban jár:
Ide születtél, te csöpp kis fióka!

Nem tudod mi az, hogy oxigén
A pályaudvarok környékén,
Rozsdás sínek közt kapirgálva
Elvágyódol egy másik tájra.

S miközben csőröd üres marad,
Olaj lepi be szárnyaidat,
Két szemed távol, messze mereng-
Nem mozdul semmi, csak odabent…


Álmodol csinos kis domboldalról
Fickándozó hűs patakról…

De ébredj, madár!!!

Jön a vonat…

Jön a vonat…

Jön a vonat!

Gyászolom
A sínekbe zárt
Halálodat.

2006 febr.