Feltöltve: 2008-02-20 13:51:13
Megtekintve: 6057
Születésnapodra (N.B.-nek szeretettel!)
Születésnapodra
(N.B.-nak szeretettel!)
Sok kívánság buzog fel szívemen,
S mérhetetlenül sokat adnék Neked,
Ha nálam volna a Titok nyitja:
Ki is az ember? Mi is a szeretet?
Mérhetetlenül sokat adnék Neked:
Adnám a szárnyakat, adnám a lépteket,
Ontanék naponta puhát és meleget,
Küldenék kezedbe simuló kezeket.
Adnék az arcodra újranyíló kedvet,
Megválaszolnám a kérdéseidet.
Próbákban erőt, erőt a jóhoz,
Szívet a kemény társadalomhoz.
Születésnapodra gyertyát és tortát,
Adnám, hogy az élet jó legyen hozzád!
Megadnám azt, hogy boldog lehess,
Adnám, hogy élni, élni szeress!
De látom, a kezem rövid és szegény.
Hatalmam sincsen más életén.
Szívemben új kérés fakad most fel:
Viseld el!
Bírjad el
A fájdalmat,
Ha érezned kell!
Kiszórt az élet a versenyfutásból,
Nem vitt magával az edzőtábor,
De testeddel együtt lakik a lélek,
S a próbáid kőkemény lélek-edzések.
Ötöt vagy húszat, száznál se állj meg!
Lépdeld csak végig a lélek-lépcsőket!
Ne kérd, hogy lássad a grádicsok végét,
Tűrésed megtermi édes gyümölcsét.
S egyszer majd
Azt veszed magadon észre,
Nincsen több lépcső.
Megérkeztél végre.
Sok szép kívánság íratott neked.
Megspórolnám a küzdelmedet.
De kár volna tétlen a lépcsőt kihagynod,
S a hegy csúcsán - szárnyak nélkül maradnod!
2006 Márc.1.
(N.B.-nak szeretettel!)
Sok kívánság buzog fel szívemen,
S mérhetetlenül sokat adnék Neked,
Ha nálam volna a Titok nyitja:
Ki is az ember? Mi is a szeretet?
Mérhetetlenül sokat adnék Neked:
Adnám a szárnyakat, adnám a lépteket,
Ontanék naponta puhát és meleget,
Küldenék kezedbe simuló kezeket.
Adnék az arcodra újranyíló kedvet,
Megválaszolnám a kérdéseidet.
Próbákban erőt, erőt a jóhoz,
Szívet a kemény társadalomhoz.
Születésnapodra gyertyát és tortát,
Adnám, hogy az élet jó legyen hozzád!
Megadnám azt, hogy boldog lehess,
Adnám, hogy élni, élni szeress!
De látom, a kezem rövid és szegény.
Hatalmam sincsen más életén.
Szívemben új kérés fakad most fel:
Viseld el!
Bírjad el
A fájdalmat,
Ha érezned kell!
Kiszórt az élet a versenyfutásból,
Nem vitt magával az edzőtábor,
De testeddel együtt lakik a lélek,
S a próbáid kőkemény lélek-edzések.
Ötöt vagy húszat, száznál se állj meg!
Lépdeld csak végig a lélek-lépcsőket!
Ne kérd, hogy lássad a grádicsok végét,
Tűrésed megtermi édes gyümölcsét.
S egyszer majd
Azt veszed magadon észre,
Nincsen több lépcső.
Megérkeztél végre.
Sok szép kívánság íratott neked.
Megspórolnám a küzdelmedet.
De kár volna tétlen a lépcsőt kihagynod,
S a hegy csúcsán - szárnyak nélkül maradnod!
2006 Márc.1.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-04-24 12:08:03
Nagyon szép gondolatok:-)
2008-02-22 08:14:54
Köszi, Fefo:-)
2008-02-22 07:17:46
Nagyszerű vers ! gyönyörűen felépítve ott sorakoznak a szeretet gyöngéd simogatásai. Jók a hasonlatok, az érzések megfogalmazása, és a vers ritmusa is. Élmény volt olvasni ! Gratulálok! üdv. fefo