Új ének

És új ének kél ajkaimon,
Ha szárnyalhatok a szárnyaimon…
Ha látom a földet - fölülről látom,
Énekelek és szárnyamat tárom.

Tollam a szélben tisztul a szennytől,
Csillog a fényben és odalentről
Látod a fényt s én boldog vagyok,
Hogy ebből továbbsugározhatok

Feléd!

Ki most indulsz csak a forrás felé,
Hűsvizű csobogó patak felé,
Mely szomjadat oltja és életet ad,
És ott készítik a szárnyaidat.

És új ének kél ajkaidon,
Ha szárnyalsz fent a szárnyaidon,
S ha látod a földet - fölülről látod,
Énekelsz csak és szárnyadat tárod.

2005 aug