Vándorfelleg

Szélvihar van odakünn.
A szelek táncuk járják.
Dúdolom a dallamot,
Szél üti a dobot.
Simulunk.
Az éj sötét.
Szűrjük szívünk zörejét.

Éjfélt üt a bagoly,
És táncukat ropják
A vérünkkel jóllakott
Veszett rókák.

Nincstelenül betér
Egy elűzött vándor,
Falujában szélvihar,
Az otthona távol.

Kuporog egy bokornak
Fagyos tövébe,
Nem gondol ő másra.
A szélre, a szélre.

Hogy fölkapná és elvinné,
Messze elröpítené,
Táncot járna ővele
A szélnek szerelmese…

…És üthetett a bagoly
Éjfélt vagy delet,
A szél üté a dobot,
Mint vándor a felleget.

2008 jan. 27.