Néznek rám az éjszakai árnyai,
susognak halkan a fák lombjai.
S csak állok ablakod alatt,
s vágyom édes mosolyodat.
Hisz ajkad még sosem éreztem,
mert tiltott a csók és a szerelem!!

S csak állok némán ablakod alatt,
a csillagok bámulják fáradt arcomat.
S mit is mondhatnék, tán nem is akarok,
nézz mélyen szemembe, mindent látni fogsz!