Kedves János, egyszer már minősítettem ezt a képed, de csak jót tudok írni róla.
Engem nagyon megfogott, ! A hölgyemény tekintete annyira sugárzó és meleg, olyan kellemes nézni......Árad a pozitív energia szemeiből, egyszerűen gyönyörű.
Nekem 5*

Tudom, hogy a smink gyökere mélyen rejtőzik, hisz Esztert is borzasztó sok ideig szépítgették, míg beengedték Ahasvérus király elé. És valóban nem azonos a romolottsággal, ebben teljesen egyetértünk. Jól van, a sminkben kiegyezhetünk. :-)
De a hidak tényleg nem felsimerhetők, pedig annak kéne lenniük, ha ekkora mondanivalót takarnak.

Én nem látom a hidat...:-(

Kedves Dunyha!

A sminket aligha hagyhatom el. Talán ez nem az én bűnöm és nem is a nőé. A smink szerintem nem szinonímája a romlottságnak, mint ahogyan annak elhagyása sem a tisztaságnak. A mitológia világából (Henóch elbeszéléséből) tudjuk, hogy a bukott Angyalok, az úgynevezett Felvigyázók miként tanították a föld lányait az arc kifestésére. A smink gyökere tehát elég mélyen rejtőzik. Egyiptomban ugyanúgy mint az ókorban, vagy a középkorban éltek az arc kifestésének eszközeivel. Nincs ez másképp ma sem. Ezért nem is láttam okát, még csak szimbólikus okát sem a smink elhagyásának. S bár a smink egyértelműen a szándék álarca, de mindaddig míg nem közönséges a nőhöz akár szervesen is hozzátartozhat. (Persze más a helyzet,ha Spéter Erzsébetre, Lórán lenkére, vagy Kiszell Tündére gondolunk...)

Kedves Janika!
Eleitől figyelemmel kísérem itt a beszélgetést.
Érdekes volt olvasni mit akartál kifejezni a képeddel. Mondjuk nekem eszembe sem jutott volna, hogy ilyen mély mondanivalót szánsz neki. A cím természetesen gyanús volt, de sehol sem találtam a képben a hitbéli tartalmat. Ha a hídra ekkora hangsúlyt fektettél, talán szerencsésebb lett volna azt a medált úgy megfesteni, hogy abból egyértelműen lehessen látni, mit akar ábrázolni. Mert szerintem nem felismerhető. Az sem tünt volna sosem fel, hogy a háttértáj szintén hidat ábázol, ha ezt nem mondod külön. Amit még furcsállok, hogy ha egyszerű, tisztaságot kifejező aktot szerettél volna ábrázolni, miért sminkelted ennyire ki?
A mondanivaló, amit leírtál, nagyon is tetszene. Nagyon is! Csak a képről nem tudom mindezt leolvasni, és ezt nagyon elszomorít.
Jelzem semmi közöm a festészethez, csak szemlélődő vagyok. De azt hiszem nekünk, szemlélődőknek is szánják képeiket a művészek, ezért mertem elmondani a véleményem.
Üdvözlettel: dunyha

Kedves Yenzen!

Lám ilyen az élet, mégiscsak most van időm írni, tehát bele is fognék. Minden egyes festményem alapvető koncepciója, ha úgy tetszik célja, hogy üzeneteket tolmácsoljon a néző számára. Lássuk tehát először az üzenetet. Ez pedig a következő. Aki képes arra, hogy azonosuljon a világ dolgaival (figyelem! az azonosulás alatt nem feltétlen elfogadást, hanem sokkal inkább megértést és belátást értek) akkor képessé válik arra, hogy alapvető fogyatékosságai ellenére is elfogadhatóvá váljon és képes legyen a helyes irányba fordulni. Ez a kép szándékolt üzenete. Lássuk, hogy ezt milyen eszközökkel próbáltam vászonra vinni. Az akt a tisztaság és a romlatlanság szimbóluma, ha az nem közönséges és nem él vissza a néző alantas ösztöneivel. A jó akt ugyanis nem meztelenség, hanem a meztelenség, vagyis a feltárulkozás szentsége. Lehet aktot is úgy festeni, hogy az Szentképpé – az élet szentségévé váljon, de lehet szentképet is úgy megfogalmazni, hogy az közönséges akttá, tehát lemeztelenített hitté amortizálódjon.
Ebben az esetben én nem jó, hanem sokkal inkább egyszerű aktot próbáltam festeni. Az egyszerűség azonban még nem lenne egyértelmű utalás a természettel, tehát a világ dolgaival való sorsvállalásra, másképpen fogalmazva tükörképpé válásra, ezért „világosabb” szimbólumhoz nyúltam. A világosabb szimbóluma az akt nyakában található medál, mely egy hidat ábrázol. Ha jól megfigyeled a pipacsos háttértájnak, majd a nő feje tetejének és a bal oldali mező részletnek a vízzel érintkező kontúrját, akkor egy feje tetejére állított híd kontúrját fogod meglátni, pontosan annak a hídnak a tükörképét, mely az akt nyakában látható. Ez már egyértelműbb utalás a híd-szerepre. Válasszal próbáltam ugyanakkor arra a kérdésre is szolgálni, hogy mi történik az emberrel, ha e furcsa egyesülésre, tükörképpé válásra felkészült. Nos a megoldás az egyszerű eszközökkel megfestett csónakban és annak utasában rejlik. Ez a csónak ugyanis elindul a Fény irányába, vagyis felkészült az átkelésre, ha úgy tetszik egy más minőségű életet élésre, mely meghaladja az agonális igényeket. A megfestés módja pontosan ezért ilyen felszínes, ezzel kívántam ugyanis jelezni, hogy a szimbolikus átkeléshez meg kell tudni szabadulni a felesleges dolgoktól, a manírtól. A kar drasztikus be nem fejezettsége is azt a célt szolgálja, hogy jelzés értékkel rámutasson a tényre: alapvető fogyatékosságaink nem lehetnek gátjai az „átkelés” igazi műveletének, csak tudni kell megfelelő „medált” viselni, vagyis képessé kell híddá válni.

No ez a történet lényege, ennyi és nem több. Ellentétben sok más képemmel, melynek felvázolására idő és helyhiány miatt aligha mernék vállalkozni. Egyébként jövőre kezdem Krisztus keresztútját festeni, az tizenhat darab, egyenként 540X240-es tábla lesz. Annak a megkomponálása már évek óta tart és előkészületei még legalább egy évet igénybe vesznek. Az szerintem akár már jelentősnek is nevezhető alkotás-együttes lesz. Ezt a fentit azonban fogjuk csak fel egyszerű ujjgyakorlatnak. Üdv: Janika

Köszi, de annak már teljesen más a címe és át is írtam. Jelenlegi és minden bizonnyal végleges címe: "Értekezés az absztrakt veszélyeiről". Este jelentkezem. (Ha minden jól alakul.)

Kedves Yensen!
Örülök, hogy felkeltettem az érdeklődésedet, de egy kis türelmet kérnék. Ha nem gond, este válaszolok, mert most elég vacakul érzem magam, megyek ledőlök egy kicsit és persze a gyerek sem nagyon hagy öt percnél többet egy helyben ülni a gép előtt. (máshol sem, de ez így jó, ez a dolga.) Tehát kis türelmet kérnék, a koncepcióról szívesen írok, persze az e kép nem olyan fajsúlyos, hogy ezzel kapcsolatban túl sokat tudnék írni. A szarvasvadászat, vagy jó néhány még fel sem tett kép, annál inkább, de az még mindíg viszonylag elenyésző a tervezett életművem logikai láncolatához képest. Festményeim külön-külön aligha értelmezhetőek valódi mélységükben, mert az életmű rendszerében fogják feltárni valódi üzenetüket. Ez tényleg egy "monumentális" koncepció, annak kódja viszonylag bonyolultnak is mondható. De ha érdekel szívesen közlöm veled, bár annak hosszúsága miatt azt lehet, hogy mégis magánlevélként postáznám Neked, hiszen lehet, hogy a terjedelem miatt ide sem férne. Pl. a "Szarvasvadászat" üzenetéről,röviden összefoglalva tudtam tizennégy oldalt írni. No mindegy, ezzel nem fárasztalak, ha nem lázasodok be este jelentkezem. Addig is kellemes időtöltést, de egy kérdést még engedj meg: érdekelne, hogy melyik publikációmat olvastad? Köszi Üdv: Janika

Kedves Yensen!
Szó sincs arról, hogy válaszra sem méltatnálak. Úgy értékeltem, hogy a kérdéseket magadnak teszed fel, pontosabban kérdések által mondod el a véleményed. Véleményekre pedig, ha megfigyelted nem szoktam reagálni, nincs jogalapom ugyanis arra, hogy bárki meglátásait és érzéseit felülbíráljam. Konkrét kérdéseidre bármikor készséggel válaszolok, hiszen megtisztelő, hogy érdeklődést vált ki benned festészetem, még, ha az nem mindig jár együtt pozitív meglátásokkal is.

Nekem pl. kifejezetten az tetszik, ahogyan a haj belemosódik a tóba, szerintem ettől lesz varázylatos, és festményszerű. Szerintem korrekt kép. A hajón nem tudom kivenni így a fotó alapján, hogy az most egy alak, vagy egy vitorla. Ha az utóbbi, akkor szerintem kár, ha az előbbi (és hozzám ez áll közlebb), akkor viszont maximálisan jó kép.
Számomra ez nem is illik a hiperrealista képebe. Inkább, mintha Színyei, vagy Monet képei lennének modernebb áttdolgozásban. Mivel ezen jár az agyam hozzá is gondolnék, így jobbra egy legalább ekkora folytatást, ahol a női alak elveszne a növényzet sűrűjében. Nekem tetszik.

Memento!
Én nem azt kérdeztem, hogy mit, hogyan ábrázol a hiperrealizmus, hanem azt, hogy mi a szándéka?

Kedves Jajjjmi!

Ki mit vesz, úgy arat. Pontosabban: ki, mit vesz észre, (a nőt, vagy a tavat) úgy "arat".

János ezt ugye nem gondoltad komolyan????:-))) Mármint a címét:-)

jajjjmi..

Kedves Memento!

Elképzelhetetlen, hogy megutáltasd velem magad, efelől nyugodt lehetsz. De kérlek válaszolj valamire, mert nagyon érdekel. Mi a hiperrealizmus szándéka szerinted?

Hát János most aztán tényleg eldobálom az összes eszközt amivel alkotni lehet.Ez a hiperrealizmus netovábbja!!!!!

A megnyitás utáni első reakcióm ez volt"Azt a K***A"

Az biztos hogy nem semmi egy tehetség vagy és a kitartásod is tiszteletreméltó,mert ahhoz, hogy egy ilyen képet felsimogass a vászonra az nem kevés időt vesz igénybe...

Gratulálok!!!!!

A nő bőre hát az és akkor ezt még 1999-ben festetted???Mostanában hol tartasz????HA már akkor ilyen hiperrealizmussal alkottál????