Ez is nagyon tetszik, az egyetlen ami picit zavar, az a kontúr. Abból talán érdemes lenne picit elhagyni, de végülis így is nagyon szép :)

Kösz Haver! A következőhöz már a 18-as karika is elmenne...:-))))

Először Yensen egyik lepkéjét szerettem volna felhasználni ehhez a képhez, de a megvalósításnál leredukálódott a tervem erre a "valamire".
A sorozatom többi darabja is más karakterű lesz, mindegyik más arcát fogja megmutatni ennek a témának...
Köszönöm, hogy benéztél.:-)
Üdv.: Chilli

Kíváncsi vagyok milyenek lennének azok a lepkék...:)

Köszi Artemisz!:-))))
Örülök, hogy újra látlak!:-)))))
...na igen, az tény, hogy néha elmennek nálam otthonról...:-)))))

Üdv.: Chilli

:D:D:D Levi... inkább nem mondok semmit.. :D:D:D te konkrétan kész vagy teljesen! :D:D:D

Köszi Thomas!
Kétszeri nekifutásra sikerült befejeznem... nemtom mennyi idő alatt...(kb. 6?):-)))

Azt hiszem igazad lehet abban amit az emberek közti különbözőségekről írtál.

Az, hogy a Süsü jutott az eszembe, valahogy magától érthetődően jött... nem sokat gondolkodtam rajta. Eszembe jutnak azok a kinyíló ablakok a városkában, ahogy ki-be csukódva bámészkodnak a városlakók. Ha valami rossz dolog következik, mindig becsapódnak az ablakok... Tökre ilyenek vagyunk mi is... szerintem... (és ezt most nem vádlóan gondolom)

Üdv.: Chilli

Jó lesz ez a "Süsü egy kicsit másképpen"-sorozat:) Ezt a képet akár magamra is varratnám, ha lenne elég testfelületem hozzá:) Gondolom, nem kevés idő lehetett így kidolgozni, de mindenképp megérte a fáradtságot. A kép előzménye engem is elgondolkodtatott... Igazából az egyes emberek értékrendje közötti különbségek miatt lesz valaki undorító, csúf vagy bármi hasonló, hiába van meg benne alapból a jó is. Tehát teljes mértékben találó a Süsü párhuzam, mégha elsőre furcsának is tűnt számomra. Mondjuk engem sokszor pont a groteszk és csúf inspirál, már annyira rá van állva a kezem sokszor, hogy nehéz szép dolgokat festenem:) Mindenesetre a folytatást kíváncsain várom!

Köszönöm szépen Mindenkinek!
Vidra: Igen, hála neked, sikerült rotringgal is dolgoznom...:-)))
Ezt a sorozatot a bennem rejlő előítéletek miatt kell elkészítenem...
Fater, Földanya: Köszönöm a hozzászólásotokat.:-)
Mower: Tökéletesen igazad van. ( 5-ös számú vágóhíd) Sok időbe került az, hogy a "helyén" tudjam kezelni ezeket a mindennapos tragédiákat. Sokáig okoltam a világot és utáltam ezért még magam is. Mára ráébredtem, hogy részemről annyit tehetek, hogy néha napján -amikor nem vagyok önző- gondolok az ilyen sorsú emberekre. Ha pedig tehetem, alkotok ezekről a sorsokról...
Mephisto: Nem lesz semmi gond...:-)))))

Még egyszer köszönöm szépen a hozzászolásokat!

Üdv.: Chilli

Súlyos kép. Nekem mesélted a hátterét ha jól emlékszem. Sőt a sorozat következő darbjait is, és kíváncsian várom a folytatást. És remélem, hogy sikerül úgy megnyitnom a kiállításod, ahogyan azt szeretném. Ez sokkal nagyobb kihívás, mint pl. a sajűtomon részt venni. Na azért ott is lesz para rendesen. Már nyúlik is az arcom. :)))

Ez a történet Tomi barátodról legalább olyan érdekes mint maga a kép.Gondolj bele,hány ilyen kurtán-furcsán lehetetlen módon végetért sorsot lehetne összegyűjteni,és mindegyik halál teljesen értelmetlen és felesleges,és még hibáztatni sem lehet érte senkit.Mert bizony a szürke valóság ilyen,minden pátosz és hősiesség nélkül mennek el emberek,semmi komoly utólsó szavak,gyászolók is alig,aztán pár hét múlva már fel sem tűnik sokaknak,hogy valaki hiányzik az életből.
-Így megy ez-mondaná erre Vonnegut,és ha egy faágon ülő madár látná ezt a sok hiábavaló életet és halált,na az mit mondana erre? Azt mondaná:-Csipcsirip!

Akármilyen furcsa, a tekintete elárulja.

Nagyon jól néz ki a kis "rózsabimbó", bizonyítottad, hogy a rotring is használható :) Tiszteletre méltó az indíttatás, és tökéletes az emlékmű. Ja, nem egy babaszépség, de Süsü jól példázta hogy mi minden lehet a csúnyaság mögött... esetleg egy lecsúszott alkesz Hétköznapi Süsü visszataszító külseje mögött is. Lehet gondolkodni.
Tengermély tiszteletem és gratulálok!! Üdv, Vidra

Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszik!
/ valójában nem ilyen vagyok ám, pusztán jó lenne ilyennek lenni a valóságban is...:-) /

Biztosan sokan furcsálni fogják, hogy pont ehhez a képedhez írom ezt a kommentet.

Chilli! Neked nagyon szép lelked van, ezt műveiddel, és hozzászólásaiddal is bizonyítottad már.
Nagyon tisztellek azért, hogy ezt mered felvállalni és megmutatni!
Köszönöm!

...És gratulálok a képedhez, remek rajz (és kemény mondanivaló)!

Köszi Jajjmi, hogy benéztél!:-)))
Igen ronda egy jószág, de ez volt a szándékom.
Elmondom most röviden az okát annak, hogy miért döntöttem úgy, hogy elkészítem ezt a sorozatot.

Volt egy gyerekkori ismerősöm, úgy hívták, Tóth Tomi. Átlagos, hétköznapi srác volt, aki semmiben sem volt jobb, vagy rosszabb bármelyikünknél.
Körülbelül 10 éve egyszercsak kisiklott az élete. Szenvedélybeteg lett és szép lassan a szemem láttára tönkre ment. Hajléktalanná vállt, alkoholista lett.
Egyszer amikor várakozott arra, hogy kinyisson a kisüzlet, ahol az előtte való napon összekoldult aprójával venni akart bort, az elvonás miatt epilepsziás rohamot kapott, beverte a fejét az útpadkába és azonnal meghalt.
Mindenki kerülte, undorottak tőle az emberek. Mindig piszkos és büdös volt.
Amikor találkoztunk, jókat dumáltunk, röhögcséltünk. Volt amikor ő segített ki egy igen veszélyes jelyzetből... Aztán egyszercsak meghalt. A kutya nem emlékszik rá. Ezzel a sorozattal a magammódján azonban megemlékezek róla.
És nem csak róla, hanem minden hozzáhasonló "hétköznapi Süsüről".
Tehát ezért ilyen ronda ez a kép.
Egyébként a következő ennél is meredekebb lesz...:-))))
Szóval éppen ez volt a szándékom és örülök, hogy őszintén kifejtetted a véleményed.
Üdv.: Chilli

csili ez az első képed, amire azt mondom, hogy ronda....:-(

Köszi szépen!:-)))
Most kicseréltem egy normálisabb fotóra, mert éjszaka lett az előző lekapva...

Hi-hi-hi! Te se vagy magadnál:-D Teccik!

He-he. Szóval megérkezett a második. :-) "Kedves" darab. :-)