Először köszönni akartam neki,annyira élő,eleven,itt áll előttem.A szemei pedig tökélesre sikerültek,na nem pusztán technikailag(merthát technikailag egyik képedet sem érheti kifogás,a toppon van mind)hanem mert sikerült belecsempészned azt a plusz valamit,ami oly sok portréról ki szokott maradni:magát az embert.Mert elsősorban a tekintet adja vissza az egyént,hiába van jó helyen az orra,szája,szemöldöke,ha a lélek kimarad a képről akkor csak hasonlít hozzá,nem pedig ő maga az.És hát ez a kép nem pusztán kiköpött Bartók,hanem ez a kép maga Bartók Béla.Nagyon nagy gratuláció jár hozzá!

Persze az is hozzátartozik, hogy én rendesen megizzadnék egy ilyen képen. Amit nem említettem azok a szemek, amik élővé teszik az élettelent. Olyan, mintha a nézésével maga Bartók szólna.

Szerintem is remek. Elnézegetve a galériád, valami azért legtöbbször ott van, amitől nem érzem teljesen kerek egésznek. (persze ez csak az én véleményem, csakis a rám gyakorolt hatását nézem. )Nem tudom igazán kifejezni. Valahogy olyan érzésem van, hogy ott van minden egyes képetben az ami külömbé teszi bárkinél, mégis, mintha valami visszafogna. Talán azt mondanám, hogy szakíts a hagyományokkal és közben mégis tarstd meg őket. Igazán némely képedben érzem az csetet fogó kezet a háttérben, de azok számomra mind csodálatosak is.
Gratulálok!

Nagyon érdekes képeid vannak..:-)