Éj
Hirtelen ébredsz, ok nélkül.
Zaklatottan, nem érted,
csak sírni akarsz, okot nem keresve,
csak kiadni ezt mert fáj,
nem akarsz gondolkodni.
Aztán lassan, lassan múlik,
nem úgy megy, ahogy jött. Te meg?
Ott maradsz, és kiszáradt aggyal,
csukló tekintettel, farkasszemet nézel
az álmatlansággal.

2008