Feltöltve: 2008-01-21 21:15:02
Megtekintve: 6057
Könnycsepp
Apró kis cseppecske.
Lélek indítja útján.
Tükrében végzi útját.
Fájdalom méri súlyát,
Mi olykor oly nehéz.
Apró kis cseppecske.
Fény csillan rajta.
S hull alá mélyre.
Feneketlen mélységbe.
Sosem látott messzeségbe.
Apró kis cseppecske.
Gurul, cseppen, csorog.
Végig gyönyörű arcodon.
Száguld egyre-egyre,
egészen vörös ajkadig.
Apró kis cseppecske.
Hát elfáradtál, megálltál?
Nem hullasz tova már?
Várj csak ott hol elakadtál!
Eltüntetlek onnét, s nem
jössz vissza soha már...
Lélek indítja útján.
Tükrében végzi útját.
Fájdalom méri súlyát,
Mi olykor oly nehéz.
Apró kis cseppecske.
Fény csillan rajta.
S hull alá mélyre.
Feneketlen mélységbe.
Sosem látott messzeségbe.
Apró kis cseppecske.
Gurul, cseppen, csorog.
Végig gyönyörű arcodon.
Száguld egyre-egyre,
egészen vörös ajkadig.
Apró kis cseppecske.
Hát elfáradtál, megálltál?
Nem hullasz tova már?
Várj csak ott hol elakadtál!
Eltüntetlek onnét, s nem
jössz vissza soha már...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-04-26 10:27:07
Aki meg tudja, az nem tanulja:)
2008-04-25 16:53:41
Köszönöm! Ez a vers számomra is kedves. Tehát sokkal jobban örülök, ha erre kapok pozitív kritikát. Elgondolkodtattalak? Örülök. Még foglak. Hát igen a közhelyek, néha nem tudok ellenálni nekik és legyőznek :-) Aki nem tudja, tanítja? Ez durva volt. :-)
2008-01-22 00:18:44
A szavak jók! Gyomlálj ki pár közhelyet, szerintem. Poe "soha már"-ja jobban állna a versnek, ez a "soha már" olyan negédes. Az "Apró kis", a "Nem hullasz tova már?" olyan anakronisztikusan romantikusz - számomra. Amúgy abban teljesen egyetértek, hogy mindent a lélek indít... A "Tükrében méri súlyát" azért tetszik, mert nem értem (azaz el kell, hogy gondolkozzak rajta) a következő sor telitalálat, viszont a "Mi olykor oly nehéz." Szabolcska Mihállyal is vetekszik. Persze könnyen dumál az, aki nem alkot, csak kritizál:) Aki nem tudja, tanítja:)