Feltöltve: 2008-01-16 20:02:57
Megtekintve: 6245
Tétmérkőzés...
Jókötésű, erős srác. Kőkemény izmokkal karjain, lábain. Nem túl magas, de figyelemreméltó. Sötét szeme pillantása, bársonyosan meleg. Még az. Csak fél óra múlva kezdődik az első tétmérkőzése. Három meccse van, majdnem egymás után. Addig - már "beöltözve" a mérlegelés után, intenzíven pihen, vagyis csak pozitív dolgokra gondol. Mint most is. A barátnőjére, Juditra. Karcsú barna testére, málna ajkaira. Tökéletesen ki tud kapcsolni a mérkőzések előtt...
Kis idő múlva az edzője beszólt: Na hajrá fiam! Ez, azt jelentette, hogy percek múlva a ringben kell lennie. Felállt, és szó nélkül elindult kifelé. Már nem volt bársonyos a tekintete..
Elszánt és határozott léptekkel vonult a közönség sorai között előre. Bebújt a gumikötél alatt, és máris középen találta magát. Az ellenfele jött "mancsozni", majd a bíró ellenőrizte kesztyűit. Egy pillantást vetett csak a másik sarok felé, mikor mélyen megzendült a gong.. Középre szökkentek mindketten és elkezdték a ringkeringőt. Először balra, majd jobbra szökdelltek együtt, szinkronban. Felmérték egymás erejét, hangulatát. Aztán hirtelen, mint derült égből a villámcsapás csattant állán az első ütés. Azonnal "kijózanodott". Megrázta magát, és hátratáncolt. Már tudta, hogy minden másodpercben, a másik szemét kell néznie. Csak a szemét. A többit majd diktálja az esze és az izmai.Minden idegszálával koncentrált. Elhajolt a második ütés elől, és egy villámgyors jobbkezest küldött az ellenfél arcára. Talált. Az, meg is tántorodott kissé tőle, de nem ért padlót...
Vége az első menetnek. Valamit tudtak már egymásról. Hogy mindketten keményet ütnek.
Rövid pihenő a sarokban, majd újra szólít a gong. Egymásnak veselkednek, gyúrják, támasztják vállaikat. A bíró közbelép. Továbbot int. A másodperc törtrésze volt az, amíg félrenézett, és melegség öntötte el az arcát. Az ütés erejét, szinte nem is érezte. Kézfejével törölt egyet a homlokán, és akkor látta, illetve nem látta,de tudta,hogy ömlik a vér a szeméből.
- Úristen! Megvakultam - ijedt meg. A bíró azonnal odalépett hozzá, majd a sarokba intette. Az edző leültette és a szemét vizsgálta. A bíró kérdőn nézett a sarok felé. Az edző és a bíró pillantása találkozott. Enyhe fejbiccentés, amit más nem is láthatott, inkább csak érezni, sejteni lehetett, miközben az edző, a fiú körül tüsténtkedett. Egy perc múlva megszűnt a vérzés, a fiú újra készen állt. Végigboxolta a mérkőzést, lerepedt szemhéjjal, és az járt a fejében, mi lesz a másik két meccsel, ami még ez után következik majd.
- Hogy boxoljak így? - kiabálta az öltözőben, edzőtársainak, amikor az edző benyiott.
- Sehogy - mondta neki az, egykedvűen.
- Zuhanyozz le, és beviszlek a kórházba, majd összevarrják a szemhéjad és utána négy hétig, pihenni fogsz.
- De mi lesz a másik két meccsel? - csitult le a fiú.
- Mi lenne? - kérdezett vissza az edző.
- Semmi. Mondtam, zuhanyozz le és indulunk.
A fiú szót fogadott és elment zuhanyozni. Mikor visszajött, megkérdezte:
- Muszáj a kórházba menni?
- Nem muszáj, - felelt az edző.
- De ha nem akarod, hogy én ápoljam le "csináljam meg" a szemed, és tovább boxolni sem akarsz, akkor más megoldás nincs.
- De ezzel a szemmel? - bámult rá a fiú.
- Áááááá így nem tud boxolni - szólt bele a másik edző, aki épp akkor lépett be az ajtón.
- Na mibe fogadjunk, hogy tud, sőőőt nem csak hogy tud, hanem meg is nyeri a meccseit. Mind a kettőt! Az edző ismerte a fiú képességeit, felkészültségét, és kirobbanó erejét..A többiek furcsán néztek a két edzőre.
- Jó. Akkor fogadjuk 2 karton Don Perinon - ba, - és kezet fogtak. Ez után, odafordult a fiúhoz és azt mondta neki.
- a boxoláshoz nincs szükség a szemedre, csak a látáshoz. A boxhoz az eszed és a kezed kell, amivel nincs baj, a szemedről meg én gondoskodom. Meg tudod csinálni! És nyomatékul, jól hátbavágta tanítványát.
Úgy látszik, ez hatott, mert a fiú felállt és újra felhúzta a selyemnadrágot, meg a boxkesztyűt. Negyven perc múlva pedig, a gong hangja a ringben találta. Lefagyasztott, felragasztott szemhéjjal, végigboxolta, tarolta a tétmérközéseket. Egyhangú szavazással nyerte mindet. Mikor a ring közepén, másodszor emelte kezét győztesként magasba a bíró, mosolyogva nézett felfelé, amerre a keze mutatott.
- Igeeeeen, ordította hang nélkül. Ha Ő nem hisz bennem, és kikacsintott a sarokba, akkor én most nem nyújtózkodhatnék itt, ennyi ember előtt, és már nevetett is. A ringen kívül, az edző szeme könnybelábadt...
Este, még a portás is francia pezsgőt ivott...
Kis idő múlva az edzője beszólt: Na hajrá fiam! Ez, azt jelentette, hogy percek múlva a ringben kell lennie. Felállt, és szó nélkül elindult kifelé. Már nem volt bársonyos a tekintete..
Elszánt és határozott léptekkel vonult a közönség sorai között előre. Bebújt a gumikötél alatt, és máris középen találta magát. Az ellenfele jött "mancsozni", majd a bíró ellenőrizte kesztyűit. Egy pillantást vetett csak a másik sarok felé, mikor mélyen megzendült a gong.. Középre szökkentek mindketten és elkezdték a ringkeringőt. Először balra, majd jobbra szökdelltek együtt, szinkronban. Felmérték egymás erejét, hangulatát. Aztán hirtelen, mint derült égből a villámcsapás csattant állán az első ütés. Azonnal "kijózanodott". Megrázta magát, és hátratáncolt. Már tudta, hogy minden másodpercben, a másik szemét kell néznie. Csak a szemét. A többit majd diktálja az esze és az izmai.Minden idegszálával koncentrált. Elhajolt a második ütés elől, és egy villámgyors jobbkezest küldött az ellenfél arcára. Talált. Az, meg is tántorodott kissé tőle, de nem ért padlót...
Vége az első menetnek. Valamit tudtak már egymásról. Hogy mindketten keményet ütnek.
Rövid pihenő a sarokban, majd újra szólít a gong. Egymásnak veselkednek, gyúrják, támasztják vállaikat. A bíró közbelép. Továbbot int. A másodperc törtrésze volt az, amíg félrenézett, és melegség öntötte el az arcát. Az ütés erejét, szinte nem is érezte. Kézfejével törölt egyet a homlokán, és akkor látta, illetve nem látta,de tudta,hogy ömlik a vér a szeméből.
- Úristen! Megvakultam - ijedt meg. A bíró azonnal odalépett hozzá, majd a sarokba intette. Az edző leültette és a szemét vizsgálta. A bíró kérdőn nézett a sarok felé. Az edző és a bíró pillantása találkozott. Enyhe fejbiccentés, amit más nem is láthatott, inkább csak érezni, sejteni lehetett, miközben az edző, a fiú körül tüsténtkedett. Egy perc múlva megszűnt a vérzés, a fiú újra készen állt. Végigboxolta a mérkőzést, lerepedt szemhéjjal, és az járt a fejében, mi lesz a másik két meccsel, ami még ez után következik majd.
- Hogy boxoljak így? - kiabálta az öltözőben, edzőtársainak, amikor az edző benyiott.
- Sehogy - mondta neki az, egykedvűen.
- Zuhanyozz le, és beviszlek a kórházba, majd összevarrják a szemhéjad és utána négy hétig, pihenni fogsz.
- De mi lesz a másik két meccsel? - csitult le a fiú.
- Mi lenne? - kérdezett vissza az edző.
- Semmi. Mondtam, zuhanyozz le és indulunk.
A fiú szót fogadott és elment zuhanyozni. Mikor visszajött, megkérdezte:
- Muszáj a kórházba menni?
- Nem muszáj, - felelt az edző.
- De ha nem akarod, hogy én ápoljam le "csináljam meg" a szemed, és tovább boxolni sem akarsz, akkor más megoldás nincs.
- De ezzel a szemmel? - bámult rá a fiú.
- Áááááá így nem tud boxolni - szólt bele a másik edző, aki épp akkor lépett be az ajtón.
- Na mibe fogadjunk, hogy tud, sőőőt nem csak hogy tud, hanem meg is nyeri a meccseit. Mind a kettőt! Az edző ismerte a fiú képességeit, felkészültségét, és kirobbanó erejét..A többiek furcsán néztek a két edzőre.
- Jó. Akkor fogadjuk 2 karton Don Perinon - ba, - és kezet fogtak. Ez után, odafordult a fiúhoz és azt mondta neki.
- a boxoláshoz nincs szükség a szemedre, csak a látáshoz. A boxhoz az eszed és a kezed kell, amivel nincs baj, a szemedről meg én gondoskodom. Meg tudod csinálni! És nyomatékul, jól hátbavágta tanítványát.
Úgy látszik, ez hatott, mert a fiú felállt és újra felhúzta a selyemnadrágot, meg a boxkesztyűt. Negyven perc múlva pedig, a gong hangja a ringben találta. Lefagyasztott, felragasztott szemhéjjal, végigboxolta, tarolta a tétmérközéseket. Egyhangú szavazással nyerte mindet. Mikor a ring közepén, másodszor emelte kezét győztesként magasba a bíró, mosolyogva nézett felfelé, amerre a keze mutatott.
- Igeeeeen, ordította hang nélkül. Ha Ő nem hisz bennem, és kikacsintott a sarokba, akkor én most nem nyújtózkodhatnék itt, ennyi ember előtt, és már nevetett is. A ringen kívül, az edző szeme könnybelábadt...
Este, még a portás is francia pezsgőt ivott...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-01-22 11:12:56
janó:-) Köszi, hogy vetted a fáradtságot az olvasásra...:-)
2008-01-21 20:31:25
Nagyon jó írás! Szakmailag kifogástalan. Biztosan ismered a box világát. Szeretem a könnyed hangvételű, remekül felépített írásaidat!
2008-01-17 08:35:01
Igen majuli, ezt pontosan erről szól. Mert ha magad sem hiszel a sikeredben, akkor nem is fog sikerülni. Tehát óriási szerepük van az edzőknek a sportolók mellett ,-erre tegnap jöttem rá, egy beszélgetés kapcsán.....
2008-01-17 08:27:36
Érdekes jelenet a boxolók világából. Sokat jelent a hit a győzelemhez.!