Gyurma arcomra vigyort formázok, kezemben a gitár játszani próbálok.
Transzformáljuk kicsit, száznyolcvan fok, megfordítom, s máris egy dob.
Nem vagyok zenész, beismerem, engem éltet a zene, nem én művelem.
Nem vagyok különleges ember, nem érek el semmit ezzel a szöveggel.
Rajzolok egy kőrt, és az tényleg az lesz, egy sima kőre, mint az azbeszt.
Túl mérnöki a művészetnek, ezt magad fajta soha nem emészted meg.
A szavakkal sem bánok úgy, ahogy kellene pengetni, mint a húrt.
A lantom így hamisan szól, a gondolati soromban mind csak araszol.

Csak sóhajtok egyet,
Piszkálom a hajamat,
Csak ülök görnyedten,
Megint piszkálom a hajam,
Majd gépelek pár sort,
Belenéztem a tükörbe,
Ráncolom a homlokom,
Tengerkékek a szemeim,
(Sírás után mindig)
Most az erek is megduzzadtak a szememben.
Mindig kócos vagyok,
De lehet csak engem zavar,
Kit zavarna még?
Hisz nem látok senkit mostanában.

Hogy legyek jobb?
Nem tökéletes, csak jobb?
Azért hogy értékes legyek számodra,
Azért hogy akarj, mert én akarlak.
Nem a tested, csak mindened.
Mondtam már, hogy imádom a szemeidnél a szép egyenes árkokat, amikor mosolyogsz?
Olyankor soha nem nézel a szemeimbe, és már nem is fogsz.
Nem láttuk egymás vagy két hónapja, és már nem is remélem.
Hazudtam,
azt játszom le a fejemben időnként, mi volna, ha véletlen összefutnánk?

taknyos az idő, csillog az aszfalton, amit termelt
olvadó bűz csapja orromat, ahogy a föld ereszti szagát
csöppennek a cseppek csendesen, kopog a cipőd
sietsz, merengve a göthös gondjaiddal, szemed lesütve
vigyázol a lépteidre, a most átkelő csúszómászókat irigyled
nincsenek gondjaik, nem sietnek a házukba, csak csúsznak
Kalimpál az órám, ütemezést abbahagyva testemben
Ébreszt, de kába vagyok még, a hajnal fénye vakít
Kókusz illat remeg a világomba át, tőled, rólad
Nem szeretem, de így nyugtat most, mert tőled van
Ha észreveszel átölelhetlek? Belenézhetek a szemeidbe?
Majd csak úgy szorítlak, hogy ne érezd a túlcsordulást bennem.
Kezelni fogom a hirtelen reményt, talán, de nem biztos.

csak képzelődöm, ennyi idő után is,
remeg a testem nyaktól lábig...

2008.01.16.