Köszönöm mindnyájatoknak, hogy elolvastátok és hozzászóltatok, A válasz mindenkinek szól, de Hajcihő gondolatai szólaltatták meg bennem : Megértelek Hajcihő és mindnyájatokat megértelek, ha megdöbbentek, ha ugyanazt élitek át, mint én is. Magam is nehezen megyek vissza azokra a portálokra, ahonnan az idézeteket veszem. Pedig ezeknek a portáloknak a többsége már elég elhagyatott, azt hiszem kevesen látogatják már őket. Nehéz kinyitni azt az ajtót, viszolygok tőle, néha leginkább abbahagynám, de nem tudom , mert valahonnan biztatást érzek. Tóletek, tőlük, vagy csak a lelkiismeretemtől ? Nem tudom ! Nincs semmiféle küldetés, vagy hivatástudatom ezzel kapcsolatban (se).. Mikor elkezdtem, megkértem valakit, egy általam nagyra becsült, tehetséges költőt, foglalkozzon vele, írja meg. Nem vállalta. Azt mondta, járt egyszer Auschwitzban, azóta ha rágondol is már rosszul van.
Hát így fogtam bele én a magam eszközeivel. Azóta fogva tart a téma. még mindig... ölellek mindeteket : fefo

Tudod úgy vagyok vele, hogy amikor meglátom, hogy feltetted a sorozatod újabb darabját, akkor elkezdek rágódni rajta, hogy akkor olvassam-e el, amikor felébredtem, avagy nappal, amikor már belelendültem a mindennapi életbe, vagy este, éjjel, amikor már elcsendesedik a világ, és bennem is a mindennapi zűrzavar.
De igazán egyik időpont sem jó, mert amit írsz, az mindig felkavaró, és minden alkalommal felsebez.
Ezért aztán először a bátorságomat kell összegyűjtenem, hogy kinyissam a versed, és elolvassam, és ez - bizony - a legtöbbször csak több napi vívódás után jön össze!
Hihetetlen ám, amit csinálsz! Olyan emóciókat mozdítasz meg, idézel fel, varázsolsz belénk, amikről nem is hittük volna, hogy néhány szóval lehetséges!
Feléleszted a nyugodni vágyó lelkiismeretünket, megfékezed az ösztönös menekülésünket az iszonyattól, és szembesítesz vele, hogy mi emberek ilyen aljasak is tudtunk lenni, és olyan túlvilági fájdalmat okozni, amire nincsenek is szavaink! De neked vannak!
Érezd és tudd: Nem mindennapos amit csinálsz! Köszönet érte!
Üdv: Hajcihő
Ui.: Lécci ezt javítani "utolszór", "utolszor"-ra! Elütötted!

Igen, ahogy Aysa mondja, újra meg újra...

Hogy vagy képes fokozni , s egyre szívszorítóbban megírni ... ? Képes vagy rá... s mi mindig megdöbbenünk újra- meg újra. Aysa

Jézusom, de kegyetlen... szívbemarkoló. Elbőgtem magamat...

Kedves Fefo!
Ez döbbenetesen gyönyörű!!!
Képsoraid belémmarták magukat és azok az ólombogarak
döngetik a szívem. Gratulálok és minden elismerésem: Alexander07

Döbbenet.......gratulálok, és igazából nincsenek szavaim, olvasása után, csak a nagy csend ...............