Csillagfényt, holdtündért találok:
Mesés ez az átok!
Pedig, csak rád várok.
Jósolták, s éreztem:
Ott lesz végzetem a csillagok között,
Hová lelked költözött.
Álomporos szellő repít magasba,
Rózsa illatfelhő arcomat simítja..
Puhafekete az éj palástja,
Körém, kanyarítja,
Hogy más ne lássa jöttömet,
Csak Te! Parázsló szemed a lámpa,
Mint apró csillag - szikrázva.
Bódult utazásunk jajongó világa:
A gyönyörpillanat, melyet ezerszer
Élünk át, az aranyló csillagok alatt.