Testem ezer seb marja
Kiáltok én, de senki sem hallja.
Senki, csak Te, ezen a földön
Neked sokat kell köszönnöm.

Ha bánat kínzott meghallgattál
Ha örültem, velem vígadtál
Ha szóltam, rám figyeltél
Mikor mindenki eldobott, szerettél.

Számomra értéked megfizethetetlen
Hiányod nem lenne pusztán kellemetlen
Nélküled, akár egy árva üvegpohár
Apró szilánkokra törtem volna már.

Hálám a sírig üldözni fog
És ha szívem ismét zokog
Ne haragudj majd, ha megtalállak
Őszintén mondom: Imádlak!