a sötétség paplanja
eddig ért, itt a vég,
duzzog, morog,
hogy még, még,
de belőle elég

ágyasa szellőztet,
állott levegőjét,
azt fújja, kergeti,
urának fél évre
éji ágyát veti,
és naponta rövidíti

és a fény elindul, jön,
siess, siess, siess,
sebesen, közelebb,
minden nap újabb
egy perccel, világgal,
csiripelő, virágbontó
élet illatával



(2007.)