Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lonci
Alkotások száma: 80
Regisztrált: 2006-02-13
Belépett: 2008-02-27
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (3)
-Egyéb prózai alkotások (1)
-Versek (64)
Képgaléria
-Fotók (8)
-Humor (1)
Feltöltve: 2007-12-13 19:43:03
Megtekintve: 6114
Ne Láss! (Zakkanva)
Lássatok EMBEREK!

Nézd! Múltam romjaiból épült
darabos fészke lett énem hangja,
és miként feszűl neki hevűlt
homlokomnak karcoló szilánkja…

Lássátok VÉREBEK!

Vércseppek gyűlnek robot szívben
zakatol az élet, sírok némán,
szeretek és szeretnek híven,
gyermeki énem mozdaulatlan áll…

Tépjetek KESELYŰK!

Nézd! Múltam rongyaiból szőttem
ütött- kopott csillámlós éj- ruhám,
lyukas cipőm alatt a szőnyeg
símogat, s közben táncol szűk hullám.

Szeress ÍGY!

Befoltosodik halott testem,
alvadt vért ízlel csókoló nyelved,
tetemem élet- színnel festem,
senki nem volt hozzám ilyen kedves…

.
.
.

Ne LÁSS!

Nézd! Te szültél meg e világra!
Nem kértem, mégis adtad életem!
Ne nézz élet- szerű hullámra!
Maradjak két copfosnak meg neked…

Budafok, 2007. 12. 09.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-12-13 20:04:58
Valóban ez egy kifakadás... Nagyon bánt a világ és vérebek hiénák meg keselyűk vesznek körbe, s még anyám sem ölel át, mert szeretni merek... és saját döntésemet felvállaltam...
Köszönöm hogy a nap egyik fényének nevzted versem.
Szertettel.Lonci