Mit vétettem azzal, hogy szeretek?
Mit tettem, hogy rossz szó kísérjen?
Mint húsra a döglegyek
úgy szállottak bús fejemre
a mérgező átkok,
elmenekültem a Tegnaptól
a Mához.

Mit tehetek jóvá? Engedjétek!
Nyomjam szemem? Észrevegyétek,
mint szeretlek Titeket?
Úgy dobtam le a hitetek,
mint vad ló lovasát...
Éhező gyermek tépi hasát,
imáját

így üvölti én égető lelkem!
Tudom, a Sors pár pofont elken,
de mind az én arcomra?
Lőjj élet- heg a combomba!
Én, akkor is járok!
Felébredtem a Tegnapomból,
a Mához.

Budaörs, 2007. 12. 02.