Száraz rózsa- eljövendő élet jelképe,
Hogy szép lesz-e, vagy rossz kérdéses.
Úgy csókolnám a rózsát… ha tehetném,
Ha szívem, hogy szeressem engedné.

Árva mackó, rám szegezi gyöngy tekintetét.
Bárcsak szoríthatnám csöpp kis kezét.
Ölelném magamhoz álmomat járva.
Ám a kis mackó már teljesen árva.

Delfin pár néz rám morcosan, igazát kérve.
Tekintetükben a vád: „Nem ez lett ígérve!”
Ha összetörném őket megszűnne a vád?
Nem! Tekintetük nélkül is rám talál…

Egy kép- rajta barna szempár mosolyog.
Mond: „Hová tűntek szívemből a mosolyok?
Miért érzem meleg szemed most hidegnek?
Ha rád gondolok, szívem miért reszket?”

Rózsa, mackó, delfinek, barna szempár figyeljetek!
Figyelmem most utoljára nektek szentelem.
Három hónap veletek, csodás élet volt,
De mint minden, ma már ez is csak holt.

Rózsa, mackó, drága szempár,
- kiknek hely szívemben mindig jár-
Váljunk el békében, hibást nem keresve,
Induljunk az úton, készen egy új szerelemre.