(A netkobzos vélménye nem hibátlan. Bátran ugorjatok neki.)

"Életünket nem az ad értelmet,... hogy minket szerettek. Hanem az, ha - amikor szeretünk." - egy olvasónk írja.

Néha jó ha tudunk "ellenkezőleg" gondolkodni hogy jobban megértsük a dolgot. Gondoljuk most azt hogy ennek az ellenkezôje az igaz, merthát egy elkerülhetetlen feltétele az életünknek az hogy elôször szerettek bennünket. Ennek a jelentôségét is érdemes átgondolni. Az Isten is szeretett bennünket mielőtt mi léteztünk volna. A szüleink szerettek mielőtt láttak volna és mielőtt mi képesek voltunk Ôt/ôket szeretni.

Az életünk értelmét alapjában már ott találjuk meg elôször hogy valaki/valakik szeretet(tek) és ezt elôször az adta/adták meg különben mi okból jöttünk volna világra? A válaszra, hogy miért tettek világra már ott kapjuk meg, azaz az élet értelme körüli válasz már ott keresendô.

Mielőtt mi egyáltalán tudtunk volna arról hogy van Isten, vagy láttuk volna a szüleinket akkor, akkor már valamiért (az élet értelme) szerettek bennünket. Ez lett azután a feltéle annak - ennek megbecsülése - hogy mi is tudjunk szeretni.
A szeretet nem egy született tulajdonság amit csak úgy megkapunk, de megkapjuk a feltételeit. Tehát hogy hogyan kell csinálni/szeretni meg kell tanulni az életünkben a lelkiismeret formálása által is. Ennek megtanulása könnyebb lesz ha szeretô szüleink jól neveltek bennünket. A családban meg lehet teremteni annak lehetôségét hogy ott gyakoroljuk kicsiben a szeretetet. Mát ott a családban, ilyen körülmények között tudhatjuk meg és érezhetjük is az élet értelmét. Ugyanis azt, hogy egy jó viszonyban érdemes az élet és az élet értelme tulajdonképpen egy felkészülés az ilyenfajta jó viszony kialakítása és az abból fakadó jó forrás kihasználása.

A viszonyélményt már a csecsemôkortól kezdjük meg észlelni/érezni és jó esetben ragaszkodni hozzá. Aki igy gyermekkorában megtanulja/begyakorolja a szeretetet annak azután könnyebb lesz ha felnő.

Az élet értelme nem a teljes autonómia megszerzése hanem a viszonyban való élésben történô emberi fejlôdés és ehhez tartozik az is hogy tudni szeretni. De aki ezt gyermekkorától nem tapasztalta annak később kell megtanulnia pl tanulni mások példájából. Ez sokkal nehezebb de mégis lehetséges.

A szerelem az már egy gondolom született tulajdonságKépesség. Hátra van azonban ilyen esetekben a szeretet tudni gyakorolni. Aki ezt nemtudja az nemtudja azt sem hogy mit csináljon a szerelmével. A szerelem egy különleges adomány amely megnyitja a szeretetteljes viszony lehetôségének a kialakítását. Egy új élet kezdődik. Ez egy új folyamat az ember életében. Amíg szerelmes vagy már akkor próbáld gyakorolni a szeretet.

Das sagt man nincht, das tut man. - mondják a német lányok. És ebben igazuk van. A szeretetet gyakorolni kell és nemcsak az érzésekrôl beszélni. Ez itt pl úgy működik hogyha elôször teszel valami jót valakivel, ha az érzés nem volt meg előtte, akkor megjön utána az érzés is.- Jó tettél jó érzést várj!

netkobzos

A szeretet tettek nélkül
mondd mit ér?
- valaki -