Feketébe öltözött üresség,
Hol nem létezik a fény, világosság,
Fekete gömb közepi örök sötétség,
Hol nem vetik el az élet magvát.
Itt trónol magányosan az örök teremtés,
S szövi át újra és újra tervét,
Melynek célja lesz az örök létezés.

Örökké látó szemei folyton figyelik,
Homálytól eltakart csillagok fényének ezreit.
Ezrek körüli, bolygók magvát,
Sokforma életek sokaságát.

Életek számtalanja, csillagok sok száza,
Galaxisok végtelenje,
Dicsőítik teremtő munkáját,
S élik boldog-boldogtalan világát.

Feketébe öltözött üresség,
Hol - már - létezik a fény, világosság,
Fekete gömb közepi örök lét,
Hol elvetik az élet magvát.
Itt trónol magányosan az örök teremtés,
S őrzi tökéletes tervét,
Melynek célja lett az örök létezés.