Úgy vagyok én teveled,
mint a csecsemő,
kit anyja mellére húzott,
s miután az megízlelt
egy csepp édes tejet,
az asszony félretette,
mondván, hogy jóllakott.

Nem vagyok mag(v)adból
nevelt neveletlen gyümölcs,
csak olcsó piaci alma;
s bár az íze jó - ha azt a pár
férges részt óvatosan kivágod -
a csutkát úgy-ahogy lerágod,
és a mozdulaton pillanatig sem megengve
a gaz közé hajítasz...

Ha akarnád, fává lennék neked...
mely kicsi, göcsörtös, görbe, korcs,
de élő...
S ha szeretnél eléggé,
gyümölcsöt is teremnék...
mely kicsi, göcsörtös, görbe, korcs,
de az íze jó...

S mire eddig elérnek
a mohó gondolatok,
a gaz között fekve
szép lassan
megrohadok.