Feltöltve: 2007-11-16 16:19:55
Megtekintve: 6036
Egy ideje...
Egy ideje
esténként meghalok,
de reggelre
mikor feltámadok
lelkem repesve köszönti
a hajnalok bíborát
úgy ünneplem
a megtörtént csodát
még élhetek
ma még élhetek
egy nappal tovább
megörülök minden szépnek
a dalnak a szónak a napsütésnek
élvezem a virágok illatát,
hajamba tűzöm a nap arany sugarát
kristályos patakok ezüstjét csurgatom
kitárt ujjaimon át
lelkembe rejtek el
minden kis mosolygást
derűs szemvillanást
mert a legszebb üzenetet hozzák nekem
bennük fénylik a szeretet
ami átöleli és élteti
a szívem
esténként meghalok,
de reggelre
mikor feltámadok
lelkem repesve köszönti
a hajnalok bíborát
úgy ünneplem
a megtörtént csodát
még élhetek
ma még élhetek
egy nappal tovább
megörülök minden szépnek
a dalnak a szónak a napsütésnek
élvezem a virágok illatát,
hajamba tűzöm a nap arany sugarát
kristályos patakok ezüstjét csurgatom
kitárt ujjaimon át
lelkembe rejtek el
minden kis mosolygást
derűs szemvillanást
mert a legszebb üzenetet hozzák nekem
bennük fénylik a szeretet
ami átöleli és élteti
a szívem
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-11-18 20:54:16
Kedves fefo!
Így kellene nekünk is ébrednünk! Nem természetesnek venni az új napot, hanem csodának, egyszerinek, hogy teljesen élhessük meg, minden örömével, amit adhat, és amit kaphatunk tőle, adhatunk naponta egymásnak! Mint, ahogy ezt a verset adtad nekünk!
Üdv.Aysa
2007-11-16 20:20:54
Kedves fefo! Sokáig örülj még közöttünk a szépnek, és élvezd a virágok illatát, hiszen akkor mi is sok szépet kaphatunk Tőled, és ez meg a mi szívünket élteti! Szeretettel: tux...