Elröppent egy álom, el a pillanat,
Egyre távolabbról hallom a hangodat.
Elgurult emlékek morzsáit keresem,
Lelked kis tükörét, fiókomba teszem.

Feldereng egy mosoly, egy kedves mozdulat,
Egyre távolabbról látom az arcodat.
Kinyújtott kezem már, nem leli kezedet,
Vénülő szemem már nem látja szemedet.

Oly távolra mentél, jaj olyan messzire,
Hiába is várlak, soha nem érsz ide!
Elteszem a tükröt, el az emlékeket,
Lassan elfelejtem, majd-e kedves nevet.