Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Fefo
Alkotások száma: 265
Regisztrált: 2007-05-19
Belépett: 2010-10-09
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (1)
-Haikuk (8)
-Egyéb prózai alkotások (7)
-Elbeszélések (1)
-Gyermekrovat (Versek) (11)
-Versek (223)
-Társalgó (4)
Képgaléria
-Digitális alkotások (5)
-Családi képek (2)
Feltöltve: 2007-11-01 10:20:57
Megtekintve: 6001
Holocaust sorozat /15. A gyermekek
A gyermekek

Törődött kis ábel-arcokon
félvakon kúszik az álom,
egy tűzokádó sárkány,
egy várrom,
mint a mesében,
az éppen fel-fel lobbanó
kémények füstjében
tátog az égen.
- Jaj, csak jönne már apa!
mert mi és az anya
hogy birkózunk meg vele?
a sárkány akkor is erősebb
ha csak két feje ontja
a fekete lángokat,
az apa ereje igazán nagy,
a legnagyobb !
de behívták !
a fronton ás árkokat !
ő mégsem hagyott
el minket
mindenhol keresni fog !
és megtalál !
és visz haza bennünket -
reménykedik a sok kis tétova
gondolat.

Mikor a ”fürdő” ajtaja tárul
szűkül és zárul a falak
közötti térfogat
már nem a rémület,
az ömlő gáz fojtogat.

végtelen a haláltusa
......végtelen a
.............végére érni képtelen
..................................alig félóra....
nem múlik el
...............soha ..... soha ....soha....
...
telnek az évszázadok, évezredek
és e gyermekek haláltusája
a kínok végtelenített félórája
pereg ...pereg.....tovább....

Winston Churchill, brit miniszterelnök 1944. július 11-i, Edenhez intézett feljegyzése a magyar zsidók deportálásáról: "Semmi kétség, hogy ez valószínűleg a legnagyobb és legszörnyűbb bűntett, amit a történelemben valaha is elkövettek ,
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-11-04 13:44:13
Úgy gondolom "ez" már a múlt! Szigorúan viszont kötelező emlékezni minden fájdalom árán is!!
2007-11-02 22:43:07
Fefo! Még levegőt is alig merek venni, mikor ezeket a verseidet olvasom....
2007-11-02 02:33:18
Istenem! Döbbenet ahogy szembesítesz!
2007-11-01 21:29:53
Nincsenek szavak, csak csöndek. Mint a döbbenet, ott a haláltábor-múzeumban. Ott, ahol a krematóriumok romjai horpadnak bele a sokat-látott tájba, ott, ahol a kémények okádták füstjüket, hogy szabaduljanak a tehertől, amiben nem vétkesek. Eszembe jutott ... Szerettel:Aysa
2007-11-01 19:51:16
Ugyan mit is mondhatnánk ennyi év után ! Csak az erőszaknak, a kegyetlen dühnek és rasszizmusnak tudjunk ellentmondani !
Mást nem tehetünk ! De ezt meg kell tennünk ! a gyermekeinkért, unokáinkért, az emberért !
Köszönöm Dorothy62 ! már azt is, hogy elolvastad.
szeretettel fefo
2007-11-01 15:58:59
Mit mondhatnék...