Keser gondolatok
Hófedte táján lépkedek
Hűvös szellők ellen
Semmit sem tehetek

Átkozott ha vagyok
S éberen találom magam
Nézem mint vetődik a kocka
Vegetálgatok inogva

Sajnálat, s szánalom
Szülte villanások
Rakódnak le szüntelen
Egy-egy pillantáson

Érzem amint búskomor
Hangulatra fakaszt
Néhány foszló mosoly
Egy méretes sebtapasz

Körülöttem fúvó fuvallat
Tépázza rémes szüleményeim
S elfáradt összeköttetéseit az agy
Porig roncsolja szét.

Már üde gondolatok
Derűs táján ébredek
S csak úszom... úszom
A vöröslő mámor-tengerben...