Ágyad peremére melléd ülök,
Csodálva nézlek,
Maradj még, ne ébredj, kérlek.
Álmodban éled minden szép
Ne nyisd ki a szemed,
Lelkedben őrizd a lobogást,
A világ rút, sok a mocsok
Fakult és rideg itt minden fény.
Rád terítem a törékeny-semmi
Foszlányából szőtt fátyolom,
Az majd beragyog, melegít.
Letörlöm én a csöndet ajkadról
Felcsókolom a könnyet arcodról,
Ne félj.
Ne mozdulj, pszt! Hallod?
Valami neszel.
Vágyad forrása csörgedez,
Madár dalol, zeng,
Gyöngéden lágyan énekel
Rügyet bont a szerelem,
- Piciny kezed tétován mozdul felém,
Elakad, majd kitárod tenyered -
Nem, nem foszlik szét
Mint az álom csendesen,
Él, amíg van lélegzetem.