Hozzád értem, s éreztem melegségedet.
Ficeregtem, s te már alig éreztél engem.
Szemsarkunkból összenéztünk,
Tudtam mi is a mi félelmünk.
Kis testedben megremegtél,
S ahogy egy "rázós" úton,
igazán megijedtél.
Azt hittem végleg elmenekültél.

Felcsaptak bennem, mint hullámok az éjben
Olyan érzések, melyek a szívben rejtőztek,
jó mélyen el.
Fájt egy pillanatra, szívem igazán megszakadt
Hogy vágyaimat érezvén,
benned ez vágyakat nem fakaszt.
Mostanra ez már csak,
egy hétvégi emlék maradt.